Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Kategóriák / Termékek

Beszéljünk a botulizmusról!

2021. 11. 05. 23:47:29
Beszéljünk a botulizmusról!

A botulizmus veszélyes ételmérgezés, amelyet nem szabad alábecsülni!  Ritkán fordul elő, de annál veszélyesebb.

Vagy a szépségiparban használt botox ismerősebben cseng?

Ezt a témát járjuk körbe cikkünkben, hiszen a füstölt árukkal kapcsolatban is fontos ismernünk a betegséget.

A botolizmust, ismertebb nevén a kolbászmérgezést a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin okozza. A botulinum toxin a természetben előforduló legveszélyesebb méreg egyike, amely az ideg-izom kapcsolódási pontokat befolyásolva képes bénulást okozni, akár halállal végződő következményekkel járva.

 

Honnan származik ez a veszélyes baktérium?

A baktérium a környezetünkben számos helyen fellelhető:

  • növényevő állatok, halak bélrendszerében,
  • nyers vagy nem megfelelően hőkezelt hentesipari készítmények (ezért is nevezik kolbászmérgezésnek a botulizmust)
  • talajban,
  • zöldségfélék levelén,
  • rossz konyhatechnológiai eljárással készült konzervekben, befőttekben.

 

Hogyan lehet felismerni a botulizmust?

Az emberi szervezetben a botulinum toxin okozta betegség eleinte olyan tünetekkel jár, ami alapján nem feltétlenül gyanakodnánk:

  • levertség,
  • hányás,
  • hasmenés.

 Napokba telik, amíg megjelennek a jellemző tünetek, mint:

  • a szemidegek károsodásából eredő kancsalság,
  • kettős látás,
  • olvasási nehézségek,
  • érintettek lehetnek a garatizmok, aminek a következménye a nyelési és hangképzési zavar, illetve gégebénulás léphet fel
  • végül leáll a légzés, és a szívműködés

A botulizmust kórházi körülmények között, ellenszérummal gyógyítható. Kezelés nélkül halálos kimenetelű lehet.

Miért fontos a füstölt áruval foglalkozók számára a botulizmus?

Az élelmiszerekben rejlő veszélyek közül a füstölt árukkal kapcsolatban különös figyelmet kell fordítani a betegségre. A baktérium és a toxinja hőérzékeny. Legalább fél órán át 80 C° feletti hőkezelés során elpusztulnak, de a hagyományos füstölt áruk, mint például a sonkák és kolbászok, nincsenek hőkezelve.

Ezért a húsiparban a tartósítás érdekében többnyire pác-sót alkalmaznak, más néven nátrium-nitritet (E250), amely hatékonyan gátolja a Clostridium botulinum baktérium növekedését és méregtermelését. Ezzel biztosítható a biztonságos és hosszabb távú tárolás. Fontos megjegyezni, hogy a nitrit mennyisége a pác-sóban szigorúan szabályozott, és az élelmiszeripar szigorú ellenőrzése alatt áll.

A húsiparban használható tartósítószer a nátrium-nitrit, E250, amit a húsüzemek önállóan nem, hanem sóval hígított nitrites sókerverék (pác-só) formájában használnak. (Ennek nátrium nitrit tartalma 0,5%). 

Érdekességként a friss zöldségekből esetenként többszörös mennyiségben kerül nitrit a szervezetünkbe, mivel egyes növények, akkumulálják, felhalmozzák a talajban lévő nitrátot, amiből nitrit keletkezik. Ilyen nitrát felhalmozó zöldségek például a cékla, spenót, saláta, vagy akár a sárgarépa is. 

 

Akkor szükség van a pác-sóra?

Igen, a pác-sóra szükség van!

Több fórumon is olvastam róla, hogy fogyasztása káros. Sokan úgy vélik, hogy pusztán a hentes áru szép színéért felel.

Annyira hozzászoktunk a kételkedéshez, hogy már akkor is ördögöt kiáltunk, ha nem kellene. Nagyítóval vizsgáljuk a terméken az apró betűs sorokat, vajon hány darab "E" betűt látunk.  Az egymásnak ellentmondó tanácsok és vélemények között fogalmunk sincs, kinek higgyünk.

Egyre gyakrabban hallani kritikát a sonkák és kolbászok esetén használatos pác-sóval kapcsolatban is.

Az tény, hogy túlzott fogyasztása káros hatással van a szervezetünkre. De jelenleg nem tudunk jobb megoldást a botulizmus ellen, addig pedig felelős vállalkozás nem kockáztathatja ennek a súlyos betegségnek a megjelenését.

Mert első mindig a biztonság! 

 

Forrás