A Húsvét - a Karácsonnyal együtt kiemelkedő ünnepünk. Oly annyira beleégett a tudatunkba, annyi hagyomány, és népszokás fűződik hozzá, hogy a vallásukat nem gyakorlók is családi eseményként tekintenek ezekre a napokra. Húsvétkor megtelnek a templomok, díszesebbek az otthonok, a családi asztalra hagyományos étel kerül.
Te tudod, pontosan mikor ünnepeljük Húsvét napját, és milyen jeles napok előzik azt meg?
Az egyházi szabályzat szerint Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség után, és a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. Napja így nem állandó, a hold állásával együtt változik. Az ünnepet 40 napig tartó böjti-időszak előzi meg, amely hamvazó szerdával kezdődik, és nagyszombattal végződik. Nézzük, sorban, milyen szokások fűződtek ehhez az időszakhoz.
Hamvazó szerda, mint böjti-nap máig jól ismert hazánkban.
Ezzel a nappal ért véget a farsangi időszak, és vette kezdetét a 40 napos nagyböjt. Ezen alkalommal sokan hagyják el a húst azok is, akik egyébként a 40 napos böjtöt nem tartják, vagy a templomot a mindennapokban nem látogatják.
Elnevezése egyházi szokásra utal. Az előző évi megszentelt barka hamujával rajzol a pap keresztet a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel".
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Hamvazó szerdát követően Torkos Csütörtök napját tartották.
A régi időkben a hagyományok meglepően praktikusak voltak. Eleink ekkor megtörhették a böjtöt, el lehetett fogyasztani a farsangi maradékot. Egyszerűen semmi sem veszhetett kárba, jobban megbecsülték azt, amijük volt.
Napjainkban újra hallani torkos csütörtökről. Gasztronómiai események fűződnek ehhez az alkalomhoz, éttermek, cukrászdák hirdetnek akciót, kedvező áron lehet ilyenkor kóstolni az adott vendéglátó hely specialitásaiból.
Torkos csütörtök napja után Nagyszombatig viszont nem volt helye mulatságnak!
A hagyományok szerint önmegtartóztató életet kell élni. Tilos volt a disznóölés, az esküvő, és a tánc. (Ennek köszönhetjük éppen hazánkban szokásos Húsvéti sonka eredetét, de erről majd a következő írásomban bővebben olvashatsz)
A böjtidőszak vége felé, Húsvéthoz közeledve további jeles napok következtek.
Virágvasárnap Húsvét vasárnapot megelőző vasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja, ezzel a nappal kezdődött a nagyhét.
A hívők barkaágakkal mentek a templomba, ahol a barkát megszentelték, körmenetet tartottak. A barka szorosan kötődött a tavaszhoz, és a böjti időszakhoz, számos jó tulajdonságot kapcsoltak hozzá.
- A barka elhárította a rontásokat.
- Megvédte a tulajdonos házát a vihartól, és tűztől.
- Veteményesbe tűzve pedig a terményt is növelte.
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett a tanítványaitól.
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk.
Ezen a napon szokás a keresztút járás, Stációról stációra idézzük fel Jézus szenvedését. Nagypénteken nem csak húst nem fogyasztunk. Katolikus szokások szerint legfeljebb háromszor étkezhetünk, és ebből is egyszer lakhatunk jól.
Nagypéntekhez népi szokások is fűződtek:
- Nem volt szabad nagypénteken ruhát szárogatni, mert különben kárt vallottak a szarvasmarhában.
- Nagypéntek reggel pálinkát kellett inni,
- Szerencsétlen volt, ha ezen a napon esett az eső, mert az szárazság előjele.
Nagyszombaton délelőtt még dolgozhattak az emberek a háztartás körül, de délután már a szertartásra és körmenetre készültek.
A körmenettel véget ért a böjt, este már sonkát is ehettek.
Miért pont sonkát?
Hogy jön ez a húsvéthoz?
Erről jövő heti írásunkban olvashatsz.
