Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Kategóriák / Termékek

Hagyományosan érlelt füstölt húsok vs. gyorsérlelt sonkák

2023. 03. 13. 07:05:25
Hagyományosan érlelt füstölt húsok vs. gyorsérlelt sonkák

Tudod, hogy mi a különbség a hagyományos sonka és a gyorsérlelt sonka között? Hogyan készítik őket? És miért az olcsóbb sonka a drágább? Erről fogok ma írni. 

Ahogy közeledik a Húsvét, ismét aktuális a kérdés, mi a különbség gyorsérlelt és a hagyományos füstölt sonka között. Számtalan cikket olvashatunk már a gyorsérlelt húsok adalékanyagairól, de sokan még mindig anélkül vásárolnak sonkát, hogy elegendő információval rendelkeznének.

Ahhoz hogy pontosan lássuk sonka és sonka közti különbséget, nézzük meg először, hogyan készülnek a hagyományos füstölt húsok. Vásárlóink szívesen mesélnek arról, hogy saját maguk vagy családjuk részt vett korábban disznóölésen, töltöttek kolbászt és füstöltek húst. Azonban sokan vannak, akik nincsenek tisztában ezekkel az ősi hagyományokkal.

A hagyományos füstölt sonka elkészítése során először száraz pác-sóval dörzsölik be a formára alakított húst, majd egy hét elteltével sóoldatban érlelik azt tovább. A nedves pácban a hús a méretétől függően további 3-5 héten át érik, miközben a só átjárja a sonkát és a hús víztartalma jelentősen csökken.

A pácolási idő letelte után az egyes sonka darabokat lecsepegtetik, megtörölgetik, majd 20-40 °C-on keményfa füstjén füstölik. Ekkor tovább szárad a hús, illetve kialakul a jól ismert füstös aroma.  Végeredményül 1 kg nyers húsból 60-65 dkg igazán finom sonka lesz!

Ez a folyamat legalább 5-6 hétig tart, és több mint másfél kilogramm sertéshús szükséges egy kilogramm sonka elkészítéséhez. Jelentős munka és energia költséggel jár így a sonka készítése. A húsok a pácolás során folyamatosan hűtést igényelnek, és az érési idő alatt sem maradnak magukra, mivel ellenőrizni és forgatni kell őket.

Elődeink ezt a készítési módot találták ki annak érdekében, hogy csökkentsék a hús víztartalmát és tartósítsák azt. A hagyományos füstöltek hónapokig el is álltak a padláson vagy a kamrában, hűtőszekrény és fagyasztó nélkül.

Most pedig lássuk, hogyan készül a "gyors-sonka".

A korábban leírtakkal szemben a gyorsérlelt sonkába adalékanyagokkal, aromával, gyorsérlelővel és víz-megkötővel dúsított sóoldatot fecskendeznek. Ennek köszönhetően a pácolási idő mindössze 1-3 nap, és a hús víztartalma jelentősen megnő.

Az "érlelés" után a húsokat forró füstben, illetve jellemzően inkább füstaroma mellett hőkezelik. Ezzel kemény kérget képezzenek a felületükön, így a magasabb víztartalom kevésbé távozik.

A boltokban a gyorsérlelt húsvéti sonkák általában vákuumcsomagolásban találhatóak, hogy kevesebbet veszítsenek a súlyukból. Viszont a magas nedvességtartalom miatt hűtés mellett lehet csak tárolni őket.

Ezzel a technológiával az ipar 1 kg húsból 1,2-1,6 kg sonkát állít elő! Tehát 1 kg gyorsérlelt sonka 62-80 dkg húst tartalmaz, a többi víz! Az íz és a szín lehet, hogy hasonló, de az eredmény mégsem ugyanaz.

Az igazi csalódást a főzés után tapasztalhatja a vásárló. A gyorsérlelt hús jelentősen összemegy, és gyakran megkeményedik a főzés során.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy gyorsérlelt sonkát vásároltak, és hogy az íz és textúra tekintetében is eltér a hagyományostól. Ezért a főzés során is máshogy kell bánni vele.

Kedves Olvasó, ha úgy döntesz, hogy a gyorsérlelt terméket választod, ne feledd, hogy nem szükséges azt áztatni, és nem hideg, hanem már forró vízben kell feltenni főzni. Emellett a főzési idő is rövidebb lesz.

Azonban ha lehetőséged engedi, szívből ajánlom Neked, hogy keress hagyományos sonkát a családnak! Bár lehet, hogy magasabb az ára, de valódi ízélményt kapsz cserébe, és lehet, hogy egy kisebb adag is elegendő lesz.

Mert kevesebb néha több...

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hagyományok Húsvét